2014. január 27., hétfő

30. rész

Zene: Lostprophets – Can't catch tomorrow

30. rész

*

- Mindjárt ott vagyunk! Igen! Addig kérjetek nekünk is valamit!
Egy taxiban ütünk, már csak pár utcányira voltunk a kedvenc kocsmánktól, ahová a fiúkkal mindig menni szoktunk. Jonghyun eltette a zsebébe a telefonját, és rám nézett.
- Már mindannyian ott vannak.
Mikor megérkeztünk a kocsma elé, már hallottuk a zenét, az emberek zaját. Kifizettem a taxit, aztán Jonghyun után indultam, aki már a bejáratnál várt. A biztonságiak beengedtek, mi pedig a kedvenc részünk felé indultunk, remélve, hogy a fiúk ott vannak. Odabent volt egy kis nyüzsgés, de mivel hétköznap volt, ki lehetett bírni. Elhaladtunk egy idegesítően nevetgélő lánycsapat mellett, akik közül páran mosolyogva csodálták a szőke hajam, de nem foglalkoztam velük. Csak Jonghyun kacsintott feléjük egyet, mire újra nevetgélni kezdtek, de szerencsére gyorsan otthagytuk őket.
- Ide!
Jokwon már az asztaltól integetett. Szélesen elvigyorodtam, és hangosan köszöntem nekik, Jonghyun pedig követte a példámat.
- Üljetek le. Itt a sörötök – csúsztatta oda elénk a két nagy poharat.
- Kösz – mondta Jonghyun. – És mi van veletek?
- Ma fizetésemelést kaptam – dicsekedett Mir –, úgyhogy egy körre meg vagytok hívva.
- Ez remek! – lelkesültem fel, és már bele is kóstoltam a sörbe. – Hú, ez nagyon finom!
- Nem is koccintasz velünk? – Le se tettem a poharat, hanem rögtön összeütöttem az övével. – Na azért!
A poharak üveges csengése hallatszódott, ahogy mind az öten összekoccintottuk őket. Mikor megittam pár kortyot, szélesen rávigyorogtam a többiekre, aztán Mir jól oldalba bökött.
- Key, mi van veled? Olyan kis hiperaktív vagy! – Szinte még be se fejezte a mondatot, Jonghyun már röhögött. – Most mi van?
- Csak rátapintottál a lényegre…
- Mi történt? – kérdezte Jaejoong. – Csak nem a tánctanárral kapcsolatos? – Mosolyogva haraptam bele az alsó ajkamba, és bólogattam. – Mondjad már! – szólt izgatottan.
- Összejöttünk.
Mikor ez az egy szó elhagyta a számat, olyan hangerővel kiáltottak fel, hogy ha valaki messziről hallgatta őket, azt hihette, meccset néznek, ahol épp berúgtak egy gólt.
- Tudtam, hogy meleg a srác! – Jokwon rám mutatva kántálta. – Tudtam!
- És mégis honnan? – Jaejoong jól oldalba bökte, majd én vágtam a szavukba:
- Nem volt az.
- De igen, és én már hetekkel ezelőtt megmondtam neked! – A fiúk érdeklődve néztek Jonghyunra. – Jó, akkor úgy fogalmazok, hogy Key elmondásából egyértelműnek tűnt, hogy nem hetero – magyarázta.
- Az most mindegy, hogy pontosan hová soroljátok, nem ez a lényeg! – szólt közbe Mir. – Hihetetlen vagy, Kibum! Ilyen gyorsan… Még egy hónapja sincs, hogy elmentünk a fesztiválra! Hogy csinálod?
- Piszok nagy mázlim volt – mondtam csendesen és tovább mosolyogtam az orrom alatt.
- Mázlid, mi? – kérdezte. – Mit csináltál?
- Megcsókoltam, amikor nem számított rá. Sőt, én se számítottam rá… Simán elküldhetett volna – motyogtam mélázva, aztán egy széles vigyorral az arcomon hozzá fűztem: – De nem tette!
- Ennek örömére te is meghívhatsz minket egy körre! – Jokwon bólogatott velem szemben, de én csak felszabadultan nevettem. – Egyébként milyen volt?
- A csók?
- Nem, a sör… Persze, hogy a csók!
Újra nevetgélni kezdtem és izgatottan fészkelődtem a helyemen. – Valami eszméletlen.
- Ahj, ez hihetetlen! Mindenkinek van valakije! Jaejoongnak is, Jonghyunnak is, most már Keynek is. Nem olyan rég még Jokwonnak is volt… Nekem miért nincs?
- Mert általában olyan részeg vagy, hogy alig állsz a lábadon – adta meg az egyszerű választ Jaejoong.
- Jó, akkor ma nem rúgok be!
- Ne is. Ma én leszek csúnyán részeg, úgyhogy legalább hazavihetsz. – Egy angyali mosolyt vetett Mirre, aki egy kis ideig nézte őt, végül sóhajtva válaszolt.
- Jól van… akkor ma este én leszek az óvóbácsi. Igyatok, gyerekek, de ne túl sokat! És aki köpködni vagy hányni merészel, azt a sarokba állítom!
- Életemben nem láttam még ilyen elcseszett óvóbácsit – motyogta Jonghyun az orra alatt ügyelve arra, hogy mindenki hallja. Nevetni kezdtünk. – Lehet, hogy inkább szólok anyunak, hogy vigyen haza…
Az este remek hangulatban folytatódott. Jaejoong nagy átéléssel mesélt a munkahelyéről és az idióta munkatársáról, akit teljes odaadással figurázott ki nekünk, mi pedig dőltünk a nevetéstől. Aztán előkerültek más vicces emlékek, s közben az elfogyasztott alkohol mennyisége is szép lassan nőtt.
Fél tízkor kaptam Taemintől egy üzenetet. Az italtól kótyagosan elmosolyodtam, kicsit a számba haraptam, mire a többiek azonnal rájöttek, mi történt. Elvékonyított hangon huhogni kezdtek, aztán koccintottak.
- Na, ki írt neked? – kérdezte Jaejoong, s közben a szemöldökét rángatta. Nem feleltem, inkább pötyögni kezdtem a választ.
- Üdvözöljük Taeminnie-t – bökött oldalba Mir. Meglepő volt, hogy még mindig elég józan… talán ő volt az egyetlen. Egyelőre tartotta a szavát.
- Úgy bizony! – helyeselt Jonghyun. – Mikor hívod meg?
- Hová?
- Hát ide. Velünk sörözni.
- Majd ha jófiú leszel, Jonghyun.
- Szóval már hívhatod is!
Kiröhögtem őt. – Akkor sose fogod látni…
- Naaa, de komolyan, hívd már meg! – Jokwon tágra nyílt szemekkel pislogott felém, Jaejoong társult, bár ő még viccesebben nézett ki ezzel a kérlelő arckifejezéssel. – Légyszi, Kibummie!
- Nem hinném, hogy kérne a szekálódásotokból.
- Nem szekálnánk, tudod jól. Téged se cseszegetünk, csak néha csipkelődünk egy kicsit.
Felnevettem. – Hát épp ez az!
- Jaj, Kibum… Bántottunk valaha is? – Jaejoong már érzelmileg próbált hatni rám.
- Hahj, nem.
- De nem ám – bólogatott Jonghyun. – Úgyhogy a következő bulira ő is hivatalos.
- De…
- Jaj, ne csináld már! Olyan rohadt kíváncsiak vagyunk rá! Pláne, hogy nekem állandóan róla mesélsz, és már annyira szeretnék találkozni vele!
Sóhajtottam, aztán kuncogni kezdtem az arckifejezésük láttán. Nagyon aranyosak voltak. Úgy döntöttem, beleegyezem:
- Jó… legközelebb meghívom.
 .

11 megjegyzés:

Park Il-Joon írta...

Hűha :D Kicsit még furcsa lenne őt elképzelni közöttük, de végülis úgy gondolom hogy biztos illedelmes és nyitott lenne a mi Taeminünk ^^ Jöhet a következő ;)

Via írta...

Ó, pedig az egy vicces jelenet, amikor találkoznak :'D

Unknown írta...

Koszi a resz imadtam :3

Unknown írta...

Imádom! Imádom! Imádom! Key olyan kis kis nem is tudom :-) cuki! Gyorsan folytatást! :-)

KeyGiCat írta...

Hohóóó mi lesz itt a találkozásból xDDD De olyan cukik mind, h ennyire meg akarják ismerni :333 Key meg alksdnmaskjds kib*szott édes :333 ♥
Hamar a kövit ^^

Kirichan írta...

Szia Viaaaa…

Tudom, hogy elég lassan olvasom, de mikor megteszem, akkor négy-öt fejezetet legalább befalok egyszerre. Nem tudom, hogy mennyire fogok emlékezni az olvasásom közben észlelt pillanatokra, de remélem, hogy egy részük legalább estembe jut. :3

1. Történet:

Huhuuuh… :D Hát nagyon király a történet. Nagyon tetszik, hogy ilyen egyedi és olyan Viás. De tudod, hogy mit tetszik benne a legjobban? Az, hogy több szálon fut, hát az eszméletlen. :D
Tetszik, hogy van benne jó és rossz is egyaránt. Milyen jó már, hogy a cím ennyire klappol a történethez. Gondolom nem véletlen.
Sorsok és válaszutak.
Nagyon jól kitaláltad. Adja a cím, hogy mi az isten is folyik itt. Jó, először nekem nem esett le, hogy ilyen lesz, vagy hogy dráma esetleg boldog végű, de olvastam, mert olyan… hétköznapiak voltak az emberek. Olyan valóságosnak és mindennaposnak gondoltam őket, akiket közel lehet érezni magunkhoz. Szóval így a történet elég realisztikus és egészségesen bonyolult lett. :D
A legeslegjobban viszont az tetszett, hogy a jó és rossz történet szál vegyült. Vagyis még csak a harmincadik résznél vagyok, de mit ad már, hogy a jóban ott vannak a rejtett „poénok”, amik amúgy nem is azok, de én mégis nevetek rajtuk; ironikus. (Rosszat álmodott és részeg volt, huuuh ez a rész nagyon megmaradt bennem.) Nagyon, nagyon bejöööön az egééész, hogy két szálon fut, vagyis többön, mert a szereplők szemszöge is váltakozik. Iszonyat jó. :3

2. Főszereplők:

Key
Ugye ide tartozik a mi kis Kibumunk. :3 Hát egyem meg, nekem nagyon tetszik a karaktere és még milyen valósághű. :D Szimpatikus, bár én a legelejétől kezdve úgy éreztem, hogy agyára fog menni ez a túlzott Taemin iránt érzett szerelme. Hát nem tudom, hogy ez megvalósul-e, de én tényleg az érzem, amit már említetem is. :D A „rossz” vonalon, még lehet, hogy meg is történi, ki tudja? (És igen, azért tettem idézőjelbe a rosszat, mert csak mi látjuk így, pedig az csak egy alternatív világ, ami simán bekövetkezhet és még ésszerű is. Szóval nem rossz vagy jó szálak vannak, csak egy opció, ami bekövetkezhet, még vagy húsz ilyen szál lehet. Csak te két szélsőségeset választottál ki, ami nagyon tetszik. :D Az is lehetett volna, hogy barátok lesznek, Key nem szereti, vagy akármi. :D Nem biztos, hogy a gondolataimat pontosan át tudom adni, de azért próbálom. XD)

Taemin
Megmondom őszintén, az ő karaktere nem annyira tetszik. Túl rendes és figyelmes mindenkivel, az ilyen emberek furcsák. (Tudom, ennek nem ilyennek kéne lenni, de valahogy jobban vonzanak a gyökér emberek a valóságban is, úgy mint a történetben is. Lehet megőrültem? O.o) De most tényleg… Taemin hogy lehet ilyen megértő még a „rossz” és „jó” szálon is. XD Jó, tudom, harmincadik résznél járok, le vagyok maradva, de tényleg… tényleg túl rendes, ezt te is beláthatod. xD :D
Bár lehet erre az egészre az is rátesz, hogy nem annyira szeretem Taemint amúgy. De nem… az iszonyatosan rendeseket sem szeretem, itt meg Taemin az. xD Ahjajjj. :D Lehet, nem is kéne összejönnie Kibumnak vele. :D Igazából nem is annyira szurkolok neki. :3 Inkább huhuuhjuujj… Nem is tudom, mi legye… *gonosz kacaj*

Kirichan írta...

4. Kivitelezés:

Ugye ez azt akarná takarni, hogy milyen jól megoldottad a szereplők és a szálak váltását. Egy név sem fityeg a történet előtt, hogy ki szemszögéből van, csak érzékeltetd. Bevallom, néha újra kell olvasnom az elejét, hogy felfogjam, hogy most melyik karakter szemszöge és melyik „dimenzió” is, amiben éppen vagyok, de ez pont jó. Érdekessé és izgalmassá teszi az egészet. :D
A könnyed, egyszerű, mégis „elegáns” (jobb jelző nem jutott eszembe, bocsi. XD) írásstílusod meg megadja azt az érzetet, hogy egy hétköznapi ember életébe csöppentünk épp. Érthető és élvezhető. Nekem nagyon tetszik, nem csoda, hogy te vagy a példaképem ilyen térem. *-*
( Ezt nagyon zárójelesen jegyzem meg, mert tudom, hogy nem ide tartozik, de tényleg köszönöm, hogy mindig segítesz és javítgatod a dolgaim. :3 Imááádlak. *///*)
A párbeszédeket még sosem láttam ilyen formában, – talán azért, mert nem olvasok sokat magyarul, bár mostanában egyre többet - (Nem tudom, emlékszel-e arra, mikor a legelső oneshotomhoz írtál egy véleményt, és abban leírtad, hogy az idézőjeles párbeszéd forma az Amerikában elfogadott és megszokott, hát na, itt is látszik, hogy nem nagyon tudtam, hogy mi a helyzet. XD) de pont, hogy tetszik. Nagyon ügyesen megoldod a dolgokat, (Bár lehet amúgy is így kell, de akkor is ügyes vagy. xD) ami megint figyelemre méltó.

5. Esztétikai dolgok:

Ez az a rész, ahol én nem is nagyon tudok neked tanácsokat osztani, mert te vagy az, aki engem oktat e térem. xD Azért véleményt még tudok nyilvánítani és fogok is. :3
Nincsenek hibák. Ez miiiii? Via, te egy hiper-szuper hős vagy, aki nem ejt hibát. Ez lehetetlen. Olyan ügyes vagy. *-* Ez az egyik oka, hogy felnézek rád. Null hiba egyenlő az élvezhető olvasással. :D Az olvasóid biztos nagyon bírnak emiatt. :3 Mert én bírlak. :D
A fejezetek elég hosszúságúak és átláthatóak. A bekezdések könnyűvé teszik az oldalt. Az oldal színei tökéletesek, a betűtípus jól olvasható és a kép is nagyon jó, amit szerkesztettél.
Tudom, hogy mindig linkelsz hozzá zenét, de én nem szeretem őket meghallgatni. Egy, nem is nyílik rá alkalmam, - pedig tudom, hogy gondosan kiválogatod őket – mert a szobatársaim alszanak – általában este olvasom. :3 Kettő, meg nem szeretem, ha olvasás közben megy egy olyan muzsika, aminek van szövege, mert eltereli a figyelmem. A mondanivalójára figyelek, és ha még ismerem is, akkor meg még éneklem is, ami megint elvarázsol. xD (Bár iszonyatos hangom van. xD

Kirichan írta...

6. Végkifejlett:

Fuh, na ez az amit nem tudok. Meg itt a tippelgetés fejemben, de nem tudom. Lehet két vége lesz, de lehet egy, ami egybemosódik. Bár én nagyon úgy érzem, hogy ha ez megtörténik, akkor úgy lesz, hogy a rossz dologban csinál valamit Key (mondjuk, megöli Taemint, mert nem szereti viszont, vagy megbolondul – ne kérdezd, miért ezt képzelem, én magam sem tudom, bár tuti, hogy ez nagyon tetszene. xD) és akkor ugye a jóban is rosszra fordulna a helyzet. Mondjuk ott is történik egy váratlan fordulat, mondjuk valaki kigyilkolja Taemint, vagy egy autóbaleset, amiben Key meghal és nem lehet együtt szerelmével. Huhh… ez nagyon tetszene. :3 Két vég, de mindkettő dárma… Az egyikben Taeminnek szar, a másikban Key-nenk… *-* Jó, én itt befejezem magamnak a történetet, de inkább majd olvasom tovább, és kiderítem az igazságot. xD

Na, jó Via. Én itt befejezem a regémet, mert már így is túl sokat írtam. Remélem, örülni fogsz a „kis” véleményemnek, mert én élveztem írni. Már egy ideje fontolgattam, hogy fogok írni egy hosszabbat, de csak most érett meg benne. :D Lehet, hogy sok baromság lesz benne, meg nem éppen értelmes, de én próbálkoztam, és az is rátesz, hogy hajnali négy van lassan. XD Olvasom majd tovább a folytatást, hisz van bőven bepótolni valóm, csak nem tudom, hogy mikor fogom. :3
Köszi szépen, hogy eddig olvashattam. :D Szia szia.
( Ja, és ide is ideírom, hogy ennyi erővel írhattam volna egy új Lulu részt, vagy kettőt is, ki tudja már…xD)

Kiri

Kirichan írta...

Na... a mellékszereplők meg kimaradtam T_T Ahh... ezért nem szeretem, mert nem lehet egyben feltenni. Ez miiiii?!

1. Mellékszereplők:

Jinki
Juj, hát a kedvenc mellékszereplőm a bátyus. *-* Imádatos… És nagyon tetszett az a telefonbeszélgetés, meg ahogy a kis öcsike vélekedik bátyáról. Laza, de mégis komoly. :D Hát én megeszem azt a palit. :D És a telefonos rész… tényleg, tényleg nagyon jóra sikeredett; tök életszerű volt az egész. :3 Imádtam, nem is tudom már hogy kifejezni magam, szóval bocsi a sok ismétlésért. xD

Jonghyun
Én nem szeretem amúgy Jonghyunt, de ebben a történetben nagyon bírom. A poénkodós, mégis a barátaim mellett állok felfogása nagyon, nagyon tetszetős. (Ez is, hogy nem szeretem Jongot, bizonyítja, hogy nem azért nem szeretem Taemin karakterét, mert amúgy a valóságban nem csípem.)
Egy igazi vérbeli pöcsfej, aki csajozósnak tűnik, mégis kedves és figyelmes. Mindkettő szálon nagyon bírom, hogy ott van Kibum mellett és vigyáz rá. :D Egy tündér barát.

Minho
Úgy érzem, hogy őt is meg kell említenem, pedig nagyon, nagyoooon mellékszereplő. (Vagyis legalábbis eddig.) De isten bizony én nagyon bírom. Azt hittem, lesz vele valami furfang, de be kell látnom… hogy eddig semmi nem történt, pedig nagyon tetszett volna, ha történne. :D Jó ki kavarásnak, és tuti, hogy imádtam volna benne. XD Kis idióta, aki mindig vigyorok, de ez Key-nek viszont nem tetszik. El sem hiszem, hogy nem tetszik neki… XD Milyen lenne már, ha Key Minhoval jönne össze. xD Hát azon behalnék, esküszöm. XD (Kétséget kizáróan tetszene a helyzet. xD)

A barátok
Iszonyatosan jó, hogy a főszereplő Key-nek ilyen idióta barátai vannak. A harmincadik részben annyira át tudtad adni, hogy milyen is a hangulat köztük. Csipkelődnek, de tudnak komolyak is lenni. Az a kocsmázós jelenet tényleg nagyon tetszett, mert – hogy ismételjem magam – nagyon élethűre sikeredtek. A párbeszédjeik, meg eszméletlenek.
Taemin haverjairól nem sokat tudni, meg úgy en bloc az egész emberről nem sok mindent lehet. Csak hogy a táncnak és van egy bátyja, akire felnéz (?). :D

Via írta...

Nyugi, át tudod adni pontosan a gondolataidat! :D Értem, hogy miket akartál mondani, és nagyon hálás vagyok minden mondatodért! ♥ Az előbb még le voltam törve, mint a bili füle, de most ezzel eléggé helyrepofoztál, úgyhogy köszi :DDD
Örülök, hogy ennyire tetszik a történet, és hogy átlátod a lényegét a két szálnak. Sokan (na jó, annyira nem sokan) sokféleképpen fogalmazták meg, így még nem olvastam, de csak bólogatni tudok erre a szélsőséges eseménysor-választása.
Szegény Taemint sajnálom, hogy nem szereted, de ezt már mondtad korábban is, úgyhogy nem ért meglepetésként, de Keyt bírod, és az a lényeg :D Egyébként a szemszövgáltáshoz egy tipp: a jelenetek előtt a "sorelválasztó jel" * ha Key szemszöge jön, és # ha Taeminé ;)
Köszi a stílusos megjegyzést is xD Ez aranyos volt xD
Nem hallgatod a zenéket, híííí~! Ezért fácántoll-csikitámadást fogok indítani ellened, rettegj. Bele-fogsz-pusztulni, muhhahahaaa! (6)
Azért örülök, hogy tetszik az oldal kinézete... úgy mellékesen ezt is megjegyztem xD
Nézd már, még ki is nyírná Taemint... Ennyire ne utáld szerencsétlent xD De a végkifejlettel kapcsolatos gondolataid nem rosszak, BÁR nem ezek fognak történni, azt elmondhatom, de jó irányban indultál el - még ha hülyeségből is írtad őket :'D
MinKey xD Asszem már más is mondta ezt, hogy shippelné őket xD (Oké, én is, de én nem ebben a sztoriban, hanem mondjuk egy másikban, de őket együtt úgy bírom *-*) Taemin baráti köre pedig valamivel később mutatkozik be, ő nem az a kitárulkozó típus xP
És nagyon-nagyon-nagyon köszönöm ezt a kilométeres véleményt, nagyon jó volt olvasni ♥♥♥

(Zárójel: hát írhatsz is Lulu részt, mi tart vissza? ^^ Ma is van nap :D)

minahunnie írta...

Szia ;-;
Meglehetősen új olvasód vagyok, hogy őszinte legyek, ez az első sztori, amit tőled olvasok (azt hiszem...)
Ma este 11kor kezdtem el ezt a ficit, és már itt tartok... Nem tudom, hogy a fejezetek ilyen rövidek, vagy én falom túl gyorsan a részeket... No, mindegy...
A lényegre is törnék, bár tudom, rettenetesen hosszú kritikát fogok írni - magamhoz képest...
Mikor elkezdtem ezt a sztorit, nem tudtammég semmit az írásstílusodról, de amint elolvastam az első fejezeteket már tudtam, hogy hihetetlenül jó vagy. Valahogy éreztem, hogy keveset fogok ma aludhi haha..
Szóval nagyon jól írsz, a megfogalmazásod egyszerűen csodálatos, folyamatosan bele tudom élni magam a történetbe... Még kedvenc mondatom is vann: megtört a kemény maszkom, melyeknek lehullt darabjaival gondolatban boldogan kacsáztam a Han folyó felszínén." ez a mondat annnyira megragadott, teljesen elvarázsolt...
Na de...
Örülök, hogy éjszaka van és nem látott senki, mikor ahhoz a részhez értem, amikor ketté vált a történet... Akár hiszer, akár nem, olyan szinten bőgtem, hogy az utána jövő fejezeteket a könnyeimen keresztül olvastam - képtelen voltam megvárni, míg lenyugszom...
Még mindig könnyezem, mert belőlem valahogy nem azt hozta ki, mint a többiekből ez a kettős dimenzió (elolvastam Kiri hosszú komiját is, de hát komolyan nem tudom h bírja ennyire a drámákat xd ) mindenesetre még azon IS elsírtam magam, nem akarom, hogy rossz legyen és... Ah happy endet akarok basszus. Mostanában komolyan alig találok happy endes sztorit...mindenki kigyilkoljana famíliát, ez nem jön be már annyira mert ... Na... Ki szeret folyton sírni?!
Szóval remélem ezt a komit még azelőtt észreveszed, hogy kivégezném a sztorit, tudom, már végeztél vele, és ilyenkor már nem figyel annyira az ember rá, de nem merek magamnak spoilerezniiii.....
Ja... Én sem hallgatom a zenéket, ne haragudj, először még adtam neki egy esélyt, de nem jöttek be a linkin parkos számok, és amúgy sem tudtam így figyelni a sztorira, úgyhogy a sajátjaimat hallgattam, amik mindig megnyugtatnak, eminem meg ilyesmi ;-;
Huh nem tudom, mit akartam még írni... Nagyon félek, nagyon nem akarom, hogy depressziós legyen... Amikor oda jutottam, hogy ketté szakadt a sztori, először azt hittem, hogy Kibum beleőrült és kepzelôdik... Aztán mikor Taemin szemszögéből nem volt happy dimenzió vagy mi, akkor egyre biztosabb lettem magamban és bevallom, le akartam rakni, mert nem akartam sírni... Még a boldog részeknél is bőgni támadt kedvem... Tényleg nem tudom mire számíthatok...
Talán Key tényleg beleőrült és odáig fog fajulni a dolog, hogy a végén tesz magával valamit? Taemin meg egyedül marad, mikor végül mégis beleszeret vagy miii? Ah annyira nem akarom ezt megnt sírni fogok.... Kissé labilis vagyok mostanában azt hiszem...
Najo valószínűleg tök értelmetlen lett a komment... Amúgy remélem azért reagálsz rá, még ha már be is fejezted a történetet ;-;
Ennyi voltam most, aztán nem tudom, lehet később még kiakadok párszor....
Minah

Megjegyzés küldése