Zene: The XX –
Fiction
Epilógus
A sors egy kérlelhetetlen, kegyetlen hatalom.
Csak játszik velünk. Próbára tesz, kihívás elé
állít, megmutatja, mi az a szerelem, a boldogság és a fájdalom… majd magunkra
hagy.
Hívhatod sorsnak, Istennek, vagy szerencsének…
Bármiben is higgy, tudd, hogy ő mindig előtted jár egy lépéssel, s már előre
tudja, mi lesz a következő húzása. Megajándékoz, vagy felforgatja az életed. Megadja
neked, amire vágysz, és amitől rettegsz…
…
aztán végignézi, s a markába röhög…
Enged dönteni. Az ember kezébe adja a választás
lehetőségét – eldöntheti, hogy rámosolyog vagy elmenekül, eltaszít vagy inkább
megcsókolja a száját. Szeret vagy gyűlöl… igazat mond vagy hazudik…
S
a sors néha-néha öblösen felkacag…
A jó vagy rossz döntés
viszonylagos – egyik sem szól örökre. Talán nincs is jó vagy rossz döntés.
Talán az egész életünk egy tévedés…
A sors ravasz játékszer, amelyet nem lehet megfogni, nem
lehet irányítani… nem lehet kérlelni… Ő dönt, mikor épp kit választ, kit ölel
magához, kit pátyolgat – és kit taszít a mélybe.
.
3 megjegyzés:
Eddig csendes olvasó voltam, de most, hogy befejezted az írásod, úgy érzem, muszáj írnom pár sort neked. Először is, köszönetet szeretnék mondani azért, hogy folyamatosan frissítetted a történetet, és így mindig tudtam, hogy van mire várni. Ez manapság ritka dolog. Az emberek meggondolatlanul vágnak bele egy-egy történet megírásába, aztán félúton beletörik a fejszéjük a fába. Hál'istennek (vagy ki tudja minek :D) ez veled nem történt meg. Őszintén, mikor megláttam, hogy két szálra bontottad a történetet, igazán el kezdtelek félteni. Tartottam attól, hogy belegabalyodsz a dolgokba, de szerencsére ezzel a helyzettel is ügyesen megbirkóztál. Annak ellenére, hogy a vége kicsit gyors lett, úgy gondolom, pont a megfelelő pontnál fejezted be. Ezt így kellett lezárni. A filozófiai gondolatok, meg az álmokkal való játszadozás pedig egy nagyon ötletes és okos húzás volt. Egyedivé tette a cselekményszálat, olyat alkottál, ami ritka a fanfic világában.
Egyszer egy okos ember azt mondta nekem, hogy az írót az alkotásain keresztül lehet megismerni. Nos, ez véleményem szerint így igaz. A történeted, a karakterválasztásod, a gondolatok, az elmélkedések, a szimbólumok mind-mind árulkodnak a jellemedről, és számomra igencsak szimpatikus személyiséget rajzolnak le. Gratulálok neked ehhez a munkádhoz, és remélem, hamarosan mást is olvashatok még tőled. Kitartást és sok kreativitást! :)
Tisztelettel, Réka
PS: Jah, és az Epilógust megosztottam Facebook-on, ha nem bánod, mert az, ahogy a sorsról írsz, egyszerűen fenomenális :D :D :D
Hú, Réka, én nem is tudom, mit mondjak neked .___. Persze azon kívül, hogy köszönöm minden egyes szavadat! Nem is számítottam rá, hogy valakitől ennyire pozitív összegző véleményt kapok majd. Szóval én most két percig azzal voltam elfoglalva, hogy azt mondogassam magamnak, hogy "deeecukii", meg azzal, hogy valamelyik csoportban megkeresselek facebookon, de nem jártam sikerrel~ xD ^^' (Pedig vagy húsz Rékát biztosan megnéztem.)
Köszönöm még egyszer, nagyon jól estek, amiket ide leírtál, annak pedig pláne örülök, hogy szimpatikusnak ír le engem ez a fiction. ^^ Örülök, hogy nem kellett bennem csalódnod, és hogy Te is így gondolsz a "végenincs" fiction-ökre. Én is nagyot tudok csalódni, amikor valami egyszercsak félbemarad, velem is többször megesett már ez, éppen ezért nem szeretem én sem csak úgy otthagyni, amit már egyszer elkezdtem. Az olvasók is jobban megbíznak bennem, ha írok a történeteimnek befejezést. Ennek vért izzadtam a végével, de meglett, és az számít igazán, nem az, hogy mennyiszer írtam át.
PS: Nem bánom, sőt, nagyon örülök, hogy ennyire tetszik, mert abból sikerült az egész történetben a legnehezebben elfogadható szöveget faragnom. Vagy ötször biztos átírtam, sőt, az első verziója annyira siralmas lett, hogy megtartottam emlékbe... xD
Köszönöm még egyszer és még sokszor!
Uhh, azt nem csodálom, hogy nem találtál meg. Elég nehezen vagyok elérhető olyan emberek számára, akik nem ismernek személyesen xD. Igen, az epilóguson tényleg látszik a sok munka. És képzeld, miután elolvastam ezt a részt, nekifogtam az érdekességeknek, és egész végig az járt a fejemben, hogy "Jéé, ezt is bele akartam írni a kommentembe, és jééé tényleg". Szóval igen, a sejtéseim nagy része (nem az egész, de jelentős százaléka) beigazolódott :) :) :)
Megjegyzés küldése